2011. január 9., vasárnap

my self-realisation

a napokban elkísértem egy barátomat furulyaórára. hallgattam a dallamok váltakozását egyetlen hangszeren. azon gondolkoztam, egy hangszerben hány és hány csengés, hang, szólam, érzés fedezhető fel. mindannyian hangszerek vagyunk. tele érzésekkel, hangokkal, vágyakkal, csengésekkel, félelmekkel, szólamokkal. nem mindenki tanul meg hangszeren játszani. ha félrecsúszik egy hang változhat az érzés, ha új a csengés, más lesz a vágy. minél mélyebb, vagy magasabb szólamban játszol annál inkább félsz, vagy leszel bátor. lehetsz fából, vagy fémből, lehetsz ütős vagy vonós, gitáros vagy zongorista. a saját hangszereden kell tudnod játszani.
én még nem ismertem meg a saját hangszerem, de nekem már szépen szól.