2010. október 6., szerda

always and nevers.

Nem mondhatom, hogy mindig, és azt sem , hogy soha, hiszen mind a kettő túl nagy fogalom és akadhat valami kivétel a szabályok alól, de tudom, hogy én megtaláltam azt a helyet, ahol elfogadnak, nem néznek rám úgy, mintha bolond lennék ha mesélek a lila elefántokról vagy az égen úszó teknősökről, ha önmagamból kikelve gátlás nélkül énekelek, ha az igazi véleményemet osztom meg velük és nem a világ szerint elvárt elképzeléseket, hisz őket nem érdekli, ha más a stílusom, ha más zenét szeretek, nem veszik figyelembe, hogy mennyire kiment a divatból a cicanadrág, nem űznek gúnyt belőlem, ha valamit félreértek és mindezeket egybevetve tolerálják, hogy ki vagyok valójában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése